Gondolatolvasás 3 – A gondolat

Mi a gondolat? Emlék, vágy, döntés, cselekvés.

Térjünk vissza kicsit a „gondolatolvasás” szóhoz. Érdemes kettébontva, egyértelműen definiálni, azért, hogy az elemzésünk pontos legyen.

Mi a gondolat?

Gondolat: „az az emlékek felelevenítéséből kialakuló vágy, amelyet az ember elhatározván újra megcselekszik.”

Tehát valójában a gondolat szó több összetevőből áll:
Emlék → Vágy → Döntés → Cselekvés

A cselekvés már az a tett, amit a testünkkel véghezviszünk.

Az elménkben a vágy és a döntés azok, amik folyton pörögnek, és ezekből állnak elő a cselekedeteink.

A cselekvés már a megtörténte után azonnal emlék lesz.

(4 tényező van, vagy 3? Nem számít. Ne ragadjunk le itt...)

Gyakorlati példák a gondolatokra: egy íz felelevenítése, egy illat érzete, korábban látott kellemes látványon elmélkedés, vagy egy könyv olvasásának felmerülő érzése.

Érdemes végiggondolni, mennyire egyszerűnek tartják az emberek a saját gondolataikat, azonban be kell látni, hogy a gondolat szavunkat egyáltalán nem könnyű pontosan definiálni, mert nem egy, hanem több összetevőből áll, és időben nem egyszerre, hanem időben egymás után következnek be.

Tehát nagy könnyelműség az emberiség részéről, hogy nem vizsgálja meg a saját elméjének működését alaposabban. De, olyan óra sem volt az iskolában, hogy "emberi tudatelemzés elmélet-gyakorlat".

Ez a fajta információtorzítás jellemzi a világunkat, és sajnos egyre nagyobb mértékeket ölt. Az emberi értelem fejlesztése és a boldog élet szempontjából fontos dolgokat lenézik, nevetnek rajtuk, míg a lényegtelen dolgokat felnagyítják, hangoztatják, és a tömegben (mivel ott eltűnik az egyéni felelősségvállalás) ölni is képesek a hamis eszméikért.

Térjünk vissza az elemzésünkhöz:

Emlék (egy üdítő finom íze) → Vágy (szeretném újra érezni) → Döntés (megteszem vagy sem?) → Cselekvés (veszek üdítőt)

Ha ezt egy körben ábrázoljuk, kirajzolódik, hogy a cselekvés amint megtesszük, elmúlik. Az elmúlást követően már csak emlék marad, tehát alapjául szolgálhat a következőleg felmerülő vágynak, és így tovább.

Emberi létformánkban ezt tesszük nap, mint nap. Tehát ismétlés, vagyis ciklikusság áll elő. Ez okozza a függőségek kialakulását.

Ezen annyira nincs is csodálkozni való, mivel természetes, hogy vannak emlékeink mondjuk a tavalyi nyaralásunkról. Természetes, hogy néha rágondolunk. Természetes, hogy vágyunk vissza az emlékeinkbe. Természetes, hogy akár jövőre megismételjük, elmegyünk ugyanarra a tengerpartra nyaralni, mint tavaly.

Amikor sokszor mondogatják azt a szót, hogy természetes, gondolkodj el rajta, hogy valójában nem természetes. Amikor a pasid nevet a durva megjegyzésein, te miért nem nevetsz? Mert tudod, hogy nem vicces...